Székely Miklós: Az ország tükrei

Centrart Egyesület, Budapest, 2012.

Lektorálta: Róka Enikő

Tördelés: Papp Gyula, Pipaszó Bt.
Nyomda: Demax Művek Nyomdaipari Kft.
A borítót Pallai Bernadett (Aquanauta) Pure Source nevű kollekciójának
felhasználásával Papp Gyula tervezte.
ISBN 978-963-88825-2-3
azorszagtukrei [kukac] gmail.com

© Székely Miklós, 2012.

borito_mutato

Tartalomjegyzék

Köszönetnyilvánítás 7

Bevezető 9
A világkiállítás kialakulása, szerepe és jelentősége 9
A Magyarország-kép megteremtésének alapja 15
Kutatástörténeti összefüggések 17
Világipartárlattól a világkiállításig – az elnevezések változásai 19
Építészet és térrendezés a világkiállításokon 21
A kutatás periodizációja 23
A világkiállítások előzményei és hatásai: iparkiállítások, iparmúzeumok és iparművészeti múzeumok 27
Tervezetek a budapesti világkiállításra 29
Iparmúzeumok és iparoktatás 30
Iparoktatás Magyarországon 33
Művészeti és iparművészeti oktatás 36
A háziipar 39
Magyar részvétel az első világkiállításokon 1851-1862 között 45
Külföldön élő magyar művészek az 1850-es évek világkiállításain 45
Nemzeti reprezentáció a kiegyezés előtt 53
Az első önálló magyar bemutatkozás az 1867-es párizsi világkiállításon 59
Új világkiállítás-építészet felé 59
A magyar állam legitimálása 61
Az alföldi ház és lakói 66
Vendégként otthon: Magyarország az 1873-as bécsi világkiállításon 69
A magyar állami reprezentáció alapja 70
Nemzetkarakterológia és külpolitika 75
Iparművészet historizálás és népiesség között 77
A soknemzetiségű ország ethosza 80
Közös hazában: az 1878-as párizsi világkiállítás osztrák-magyar kiállítása 87
Világkiállítás mint diplomáciai eszköz 87
Új csarnoképítészet felé 89
Az osztrák-magyar jelenlét diplomáciai háttere 92
Műkritika és külpolitika 97
Borászat és iparművészet 100
Az elmaradó jelenlét 103
A hamis világkiállítások 103
Budapestre figyelő szemek 105
A köztársasági eszme problémás megünneplése 106
Világkiállítások a millennium idején 110
A millennium exportja:
Magyarország az 1900-as párizsi világkiállításon 113
A “civilizált világ részét képező Magyarország-kép” 115
Nagyhatalmi ambíciók: a magyar történelmi pavilon 119
Autentikus múltváltozatok 122
A magyar “birodalmi” pavilon 128
A Histórián túl: kiállítási csoportok installációi 131
A polgári-urbánus Magyarország 139
A századforduló magyar iparművészeti palettája 141
Iparművészeti és iparoktatás 147
A finn program 149
A historizmus huszárai 150
Az első hivatalos magyar bemutató a tengerentúlon 155
“Egy marék virág magyar földről” 157
Magyaros törekvések az 1902-es torinói iparművészeti kiállításon 165
Hagyományok hálójában 165
A torinói megoldás 167
A stílusimport kudarca 170
A magyar út 171
A megértett hagyomány:
Magyarország az 1906-os milánói világkiállításon 177
A vita újabb fordulója: a világkiállítás helyszínei és épületei 179
Maróti Géza és Faragó Ödön magyar enteriőr-pavilonja 183
A magyar nemzeti stílus programja 187
A hagyomány forrása 190
A hagyományátadás helyei 193
A magyar kiállítás pusztulása 197
A magyar kiállítás a kritika tükrében 203
A nemzeti hagyományok mezsgyéjén:
Az 1911-es torinói és római jubileumi világkiállítás magyar vonatkozásai 207
Magyarország Ausztria nélkül 208
A római magyar műcsarnok 212
Interpretációk és kanonizálási kísérletek 218
A hiányos kritikai visszhang 225
Lokális historizálás 227
Attila modern sátra Torinóban 230
Az iparfejlesztés eredményei 234
Magánúton a nagyvilágba: az 1915-ös San Franciscó-i világkiállítás magyar anyaga 239
A törekvések összegzése: “Az 1917-es budapesti világkiállítás” 243

Jegyzetek 247
Bibliográfia 279
Képjegyzék 295
Névmutató 301