OTDK különdíj

A CentrArt Egyesület különdíja a XXXIII. OTDK-n

p1160165_1

2017. április 18–21. között került megrendezése a XXXIII. OTDK Humántudományi Szekciója Pécsett. A Művészettörténeti tagozaton belül 15 hallgató jutott el arra a szintre kutatásában, hogy azt ezen a fórumon vállalva bemutathassa. Az OTDK mint a fiatal kutatók legfrissebb és legkiforrottabb kutatási munkáinak bemutatásaként is funkcionáló tanulmányi verseny nagyon fontos szerepet tölt be a hazai tudományos életben. Idén is arról győződhettünk meg, hogy vannak felkészült, az alapos és akkurátus kutatást végigvinni tudó, tudományos munkáikat közvetíteni képes hallgatók, illetve izgalmas merítés abból a szempontból is, hogy megtudjuk, éppen milyen témák és milyen kutatási módszerek a népszerűbbek.

A konferencián három egyetem – a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem – hallgatói szerepeltek.

A középkori művészettel foglalkozik és azon belül is a nagyváradi gótikus kőfaragványokról beszélt Kinde Anna (PPKE BTK, témavezető: Dr. Szakács Béla Zsolt), aki igyekezett azokat tágabb kontextusban értelmezni és tisztázni a vár építéstörténetét. Pleskovics Viola Júlia (PPKE BTK, témavezető: Dr. Szakács Béla Zsolt) egy igencsak aktuális témát dolgozott ki, hiszen az éppen folyó és Esztergomot is érintő műemléki kiépítések miatt fontos foglalkoznunk az elárvuló műemlékvédelemmel, problémáival és történetével.

Boér Ilka (BBTE, témavezető: Dr. Kovács Zsolt és Dr. Lupescu Radu) két előadást is tartott, egyikben a művészettörténet-írás egyik kiemelkedő alakja, Balogh Jolán munkásságával foglalkozott, reflektálva a kutatások irányát és intenzitását is befolyásoló történelmi kontextusra, a kirajzolódó kapcsolati hálóra és annak használatára. Második előadásában a kolozsvári unitárius püspöki házból előkerült, Judit és Holofernész történetét bemutató kályhacsempéket elemezte, hiszen a téma több szempontból is aktuális volt a 16. században, s igyekezett rámutatni ezek közül a megjelenítés legvalószínűbb okára.

Prágai Adrienn Terézia (ELTE BTK, témavezető: Dr. Gosztonyi Ferenc) Magyarország perszonifikált alakjának ikongráfiai megjelenítését és eszmei tartalmát, illetve az ikonográfia változásának a nemzettudat változásával való párhuzamát fejtette ki előadásában. Dsupin Luca Anna (PPKE BTK, témavezető: Dr. Kopócsy Anna) Munkácsy Mihály realista korszakát vette górcső alá, annak tekintetében, hogy hogyan befolyásolta munkásságát a műkereskedelem, s hogy mit is jelent a stílusváltás az életművében. Megyery Noémi (PPKE BTK, témavezető: Dr. Kopócsy Anna) a zene és a képzőművészet összefüggéseit vizsgálta Rippl-Rónai József festészetében, melyet korábban nem vett figyelembe a kutatás, pedig izgalmas inspirációs forrásként jelenik meg életművében.

Bagdi Sára (ELTE BTK, témavezető: Dr. Gosztonyi Ferenc) Hevesy Iván írása alapján igyekezett bemutatni a kubista téresztétikát, Hildebrand percepcióelmélete mentén elemezve azt, a haptikus és optikus ellentétének művészetben való feloldásának lehetőségét bemutatva. Zsoldos Anna (ELTE BTK, témavezető: Dr. Ordasi Zsuzsanna) előadásában egy olyan századfordulós itáliai épületet mutatott be, amely izgalmas adalékokkal szolgál magyarországi utalásai okán, s hogy hogyan illeszkedik az olaszországi építészeti tendenciák vonalába. 20. század elején összeállított családi fotóalbumokat elemzett Újváry Dorottya (BBTE, témavezető: Dr. Blos-Jáni Melinda) előadásában. Vizsgálta a fotók rendszerezésének elvét, s más forrásokat is bevonva rekonstruálta a család életének történetét. Ugyancsak két előadással vett részt a konferencián Tóth Gödri Iringó (BBTE, témavezető: Dr. Pál Emese), aki a 20. század második felében létező, romániai Dolgozó nő havilap címlapjait elemezte a propaganda és a művészet kritériumai mentén, kutatva, hogy milyen nőképet közvetít és hogyan illeszthető mindez a művészettörténeti és társadalomtörténeti kontextusba. Második előadásában két magyar fényképész fotóin keresztül vizsgálta Spanyolországról fényképeiken keresztül alkotott képüket, mely elsősorban sztereotípiákra épült.

Barazsuly Viktória Adrienn (BBTE, témavezető: Dr. Pál Emese) Erdély visszacsatolását követően elkészített turisztikai plakátok alapján elemezte a tudatosan kialakított Erdély-képet, motívumait és magát a plakátot mint műfajt, ahogy második előadásában kifejezetten Földes Imre életművével foglalkozott. Az oeuvre a plakátművészet és festőművészet alkotásait is tartalmazza, így azok egymáshoz képesti aránya és jellege, illetve dominanciája nem is mennyiségében, hanem a művész számára mint önmagáról közvetített kép vált fontossá.

A 20. században alkotó Járitz Józsa munkásságával foglalkozott kutatása során Drienyovszki Zsófia (PPKE BTK, témavezető: Dr. Kopócsy Anna), aki a művésznő írásai mentén ismertette eszmei hátterét és illesztette ebben a képbe műalkotásait, felfejtve azok filozófiai rétegeit.

A rövid összefoglaló is jól mutatja, hogy igen széles skáláját járták be a hallgatók a művészettörténet-tudomány tárgykörébe sorolt és sorolható emlékeket és kutatási módszereket, a felhasznált forrásokat tekintve is. Nagy számban szerepeltek a 19. század művészetének problémáival foglalkozó előadások mellett a 20. századi művészet igen különböző művészeti ágai, megjelent a mozgásművészet elemzése, a fotó és a plakát, de a művészetfilozófia is.
A zsűrinek igen nehéz dolga lehetett a döntéskor. A CentrArt az elhangzott előadások alapján a probléma-érzékeny, aktualitással bíró kutatást kereste, figyelembe véve az előadói készséget is, hiszen az alapos forráskutatáson és elemzésen nyugvó eredményeket a kutatónak képesnek kell lennie közvetíteni is. Ezen szempontok mentén döntöttünk Dsupin Luca Anna mellett, akinek előadását nemcsak a választékos és igényes fogalmazása, az akkurátus forrásfeldolgozás, de a művészettörténeti probléma egyértelmű megfogalmazása is jellemezte.

p1160178_1

Az OTDK szekciójának díjazottjai

I. hely: Bagdi Sára (ELTE BTK)
II. hely: Megyery Noémi (PPKE BTK) és Pleskovics Viola Júlia (PPKE BTK)
III. hely: Prágai Adrienn Terézia (ELTE BTK) és Drienyovszki Zsófia (PPKE BTK)

A 2017-es OTDK is megmutatta, hogy milyen fontos fóruma ez a művészettörténet-tudománynak, hiszen az egyetemi munka melletti önálló kutatásaik eredményeiről itt adnak számot a legkiválóbb hallgatók. Erre odafigyelnie kötelessége nemcsak az egyetemeknek, de a teljes szakmának, ez az, amiért az egyesület fontosnak tartotta megalapítani a díjat. Figyelnünk kell a fiatal kutatókra, hiszen nagyon izgalmas témákkal állnak elő, a művészettörténet határaira és módszereire kérdeznek rá. A művészettörténetnek önmagára is reflektálnia kell, melyet jól mutat a szakma mai helyzete, s ez az, amit ezek az előadások – ha közvetetten is – megtesznek, és diskurzus tárgyává emelik a tudomány feladatait és kötelességeit is.

A CentrArt által kiosztott különdíj ennek megfelelően egy olyan plakett, amelynek motívuma a fiatalság (liliom), a bölcsesség (a művészet templomának oszlopa) szimbóluma és mindezek a tudomány tartópilléreiként való jelenlétének képi megfogalmazása: „És az oszlopok tetején liliomok formáltattak vala.”

Ezúton s gratulálunk minden előadónak!
Az elhangzott előadások rezüméi itt olvashatók.