Ars perennis

Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciája
2nd Conference of Young Art Historians
Budapest, 2009

CentrArt Művészettörténeti Műhely Tanulmányok
CentrArt Arthistorical Workshop Studies

Primus Gradus Tanulmányok
Primus Gradus Studies

Szerkesztette
Tüskés Anna

borito_2.indd

A CentrArt Egyesület az Entz Géza Alapítvánnyal együttműködve 2009. november 27-29. között megrendezte a Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciáját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Tanácstermében. Kezdettől fogva gondoltunk arra, hogy az elhangzó előadásokat tanulmánykötetben jelentetjük meg.

Kötetünk második részét a CentrArt Egyesület műhelyében 2006-2009 között tartott előadások alkotják. Régészek, történészek és művészettörténészek alapkutatásainak friss eredményeit mutatja be ez a fejezet. A kötet harmadik részében az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Művészettörténeti Intézetében 2006-ban Pál Linda és Süle Ágnes Katalin által Primus Gradus címen kezdeményezett, de meghiúsult tanszéki folyóirat első számába készült négy tanulmány kapott helyet.

Kötetünkben több tudományág, és tudományos iskola képviselőinek különböző szemléletű írásait adjuk közre. Úgy véljük, hogy a történettudomány, a művészettörténet és a régészet sajátos megközelítési módjai sokszínű képet adnak a magyar művészettörténeti kutatás aktuális kérdéseiről. A tanulmányok az európai művészet néhány, eddig figyelmen kívül hagyott vagy nem kellő mélységben ismert területét és forrását állítják a középpontba. A tárgyalt témák átfogják a középkortól a 20. századig terjedő időszakot. A tanulmányok túlnyomó többsége új alapkutatásokra épül. Jelentős részük egy-egy művet vagy forrást elemez, de van köztük nagyobb forráscsoportra kiterjedő, átfogó vizsgálat is.

Köszönjük Tóth Bálintnak, Schmidt Péternek és Michele Sitanak a tanulmányok idegen nyelvű összefoglalóinak lektorálását.

Tartalom

Székely Miklós: Előszó

Tüskés Anna: Előszó

Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciája, 2009. november 27-28. Budapest

Bibó István: Köszöntés a Fiatal Művészettörténészek II. Konferenciáján, 2009. november 27

Mecsi Beatrix: Magyarország egyik legrégibb festészeti emléke. A visegrádi esperesi templom falképtöredékei

Raffay Endre: Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház és a magyarországi gótika kezdetei

Rostás Tibor: Graeco opere – görög modorban I. Szávaszentdemeter és Kaporna 13. századi falképei

Weisz Attila: Megjegyzések az újtordai református templom periodizációjához

Szőke Balázs: Behúzott támpilléres terek és hálóboltozatok az erdélyi gótikában: Nagybaromlaka, Nagysink, Szászújfalu

Prajda Katalin: Hölgy a képen. Fra Filippo Lippi Kettős portréja és a firenzei Scolari család

Gál-Mlakár Zsófia: Verancsics Antal főpapi szertartáskönyvének művelődéstörténeti összefüggései

N. Kis Tímea: “Olyan Istent…hordoznak a lelkükben, amilyent meg is festettek” Illusztrációk két 16. századi antitrinitárius kiadványban

Koruhely Nikoletta: Sir Peter Lely: Frances Stuart képmása. A szépség hagyománya a 17. századi angol portréfestészetben

Székely Gábor: Egyház, mezőváros, művészet. A kecskeméti református egyházközség temploma és klenódiumai a 17-18. században

Olbert Mariann: Néhány adalék a budapesti Nagyboldogasszony Magyar Ortodox templom ikonosztázionjának vizsgálatához. Anton Küchelmeister bécsi “császári akadémiai festő” szerepe

Arany Erzsébet: A Koháry család felsőmagyarországi uradalmi építkezéseiről, különös tekintettel a hontszentantali Koháry-Coburg kastély 18. századi építéstörténetére

Tatár Sarolta: A vértesacsai római katolikus templom mennyezetfreskója

Mészáros Ágnes: Idő-kép zenekísérettel. Jellemző képtémák és ikonográfiájuk 19. századi képórákon

Semsey Balázs: Kulturális örökség és/vagy muzeológiai probléma? Beépített templomi berendezések az Iparművészeti Múzeumban

Tóth Beáta: A kecskeméti városháza stílusa és Lechner Ödön nemzeti formanyelvének korszerű megközelítése

Torma Ágnes: Schmahl Henrik három épülete a mór művészet 19. századi recepciójának tükrében

Tüskés Anna: Velencei kútkávák Magyarországon

Tornallyay Éva: Zrumeczky Dezső építészete. Tormay Cecil és Herczeg Ferenc villája

Áts Írisz: A Kecskeméti Református Újkollégium építéstörténete (1911-1913)

Székely Miklós: Az 1900-as párizsi világkiállítás Bálint Zoltán és Jámbor Lajos által tervezett magyar történelmi pavilonjának és installációinak tervei a párizsi Archives Nationales-ban

Süle Ágnes Katalin: Jánszky Béla és a bécsi Első Nemzetközi Vadászati Kiállítás magyar pavilonja

Benkő Zsuzsanna: Céhbeliek, Cenniniek, Spirituálisok. Művésztársaságok a gödöllői művésztelep jegyében

Rózsavölgyi Andrea: Delmár Emil műgyűjtő művészettörténeti kapcsolatai

Ván Hajnalka: Jankay Tibor élete és művészete

Mészáros Zsolt: Hölgyek berettával. Kérdések az 1945 előtti magyar (nő)művészek megítéléséről

Millisits Máté: Kálvin János képi ábrázolásai a Kárpát-medencében az elmúlt száz évben (1909-2009 között)

Tasnády S. Attila: Mokry Mészáros Dezső az alkalmazott művészetek területén

Zsoldos Emese: “Világos fekete. Az egész világegyetem” Egy Beckett-előadás képeiről

Vincze Gabriella: A szöveg és kép viszonya Nádas Péter Valamennyi fény című fényképalbumában

Zombori Mónika: A hiperrealizmus megjelenése Magyarországon a hetvenes-nyolcvanas években

Oltai Kata: Vágyott és kötelező szerep: férjhez menni! Kortárs művészeti stratégiák gender szempontú vizsgálata

Kokas Nikolett: Borz Kovács Sándor élete és munkássága

Körmendy Klára Anna: Szakralitás a kortárs építészetben: a nový dvůri Miasszonyunk ciszterci kolostor és a loppianói Mária Istenanya templom

Wesselényi-Garay Andor: Kétdimenziós építészet. Egy építészeti képikonográfia alapjai

CentrArt Művészettörténeti Műhely Tanulmányok

Terei György: Az Árpád-kori Kána falu feltárása

Schmidt Péter: A bécsi Szent István-dóm és a pozsonyi Szent Márton-székesegyház építéstörténeti összehasonlítása

Veress Ferenc: Note per un problema storiografico: Savonarola e le arti

Tüskés Anna: A pócsi Mária-kegykép kisgrafikai ábrázolásai

Tóth Áron: “Szám- és tértan s az alkalmazott mértan minden ágait magába foglaló magyar kézirat számos színezett ábrával” Az első ismert magyar nyelvű építészeti szakszöveg

Rákossy Anna: Egy forrásértékű inventárium 1778-ból az Esterházy-kincstár “mobilis” darabjairól

Simon Kata: A bodrogkeresztúri görög katolikus templom ikonosztázionja

Szerdahelyi Márk: Az esztergomi Károly Ambrus-síremlék Rudnay Sándor hercegprímás levelezésében és a korabeli sajtóban

Székely Miklós: Az 1878-as párizsi világkiállítás osztrák-magyar pavilonja

Wesselényi-Garai Andor: Építészet és kontextusváltás

Primus Gradus Tanulmányok

Jankovics Norbert: A tarnaszentmáriai templom kőfaragványai

Jakab Péter: Tommaso Redi Kapisztrán Szent János-oltárképe a firenzei San Salvatore al Monte-templomban

Büki Barbara: A Bakáts-téri templom falképeiről

Tóth Károly: “…nem is tehet másként jóízlésű művészember!” Tornyai János helyzetértékelése 1907 szeptemberében. Egy újonnan előkerült Tornyai-levél

Személy- és helységnévmutató

A kötet szerzői