ISBN 978-963-88825-3-0

Szerkesztette: Tüskés Anna, Tóth Áron, Székely Miklós

CentrArt, 2013.

Az idegen nyelvű kötet megjelentetésének kiindulópontja az a felismerés, mely szerint a magyar művészettörténeti kutatások idegen nyelvű közlése jelentős szerepet játszik az eredmények nemzetközi megismerésében. A tervezett tanulmánykötet fő célja, hogy a műfaj sajátos követelményeinek megfelelően, módszeresen bemutassa az elmúlt évek néhány kiemelkedő kutatási programját. A könyv célja az eredmények elhelyezése a nemzetközi kontextusban, továbbá a kapcsolatok feltárása, amely ugyancsak hozzájárul a művek megértéséhez.

A cél eléréséhez a fiatal magyar művészettörténészek új, önálló elméleti és empirikus kutatások eredményét tartalmazó, tudományos igényű, idegen nyelvű tanulmányait szeretnénk megjelentetni. Ennek érdekében első ízben közlésre kerülő művészettörténeti témájú dolgozatokat gyűjtöttünk egybe, amelyek magyar vonatkozásuk mellett az adott korszak, tárgy és téma aktuális nemzetközi diskurzusába kapcsolódnak, és ahhoz lényeges új eredményekkel járulhatnak hozzá.

A tanulmányok tematikája a 11. századtól a 20. század közepéig ível, de fő súlypontja a 19-20. századi építészet, szobrászat, festészet, iparművészet és műkereskedelem. Az írások közt van olyan, amely nyomatékkal felhívja a figyelmet a visegrádi esperesi templom falképtöredékeire, amelyek kutatásán a szerző, Mecsi Beatrix 1995 óta dolgozik. A kötetben több olyan írás is helyet kap, amely kifejezetten a műkereskedelem tárgyköréhez kapcsolódik. Ide tartozik Rózsavölgyi Andrea (20 év emigrációban – Delmár Emil és gyűjteménye) vagy Tüskés Anna dolgozata (Velencei műkereskedők és Wilhelm von Bode). Ugyancsak több írás érinti az udvari művészetet (vö. Jékely Zsombor: Arisztokrata műpártolás Zsigmond király korában, ill. Szántó Iván: Királyi és népi a korai Szafavida művészetben). Tanulságos Simon Katalin írása is (A szerencsi görög katolikus templom ikonosztáza), amely egyszerre mutatja ki az ortodoxia jelenlétét, s ugyanakkor a nyugati grafikus művészet hatását a szerencsi templomban. Bara Júlia dolgozata Károlyi Sándor 1744-es temetési szertartását és annak művészettörténeti vonatkozásait tárgyalja. Van azután tanulmány a kötetben, amely a japán művészet hatásait vizsgálja a 19-20. század fordulójának magyarországi színpadi- és kosztümtervein (Dénes Mirjam). Mészáros Ágnes (Orientalizmus Forray Iván és Joseph Heicke úti albumában, 1844) és Torma Ágnes tanulmánya (A mór művészet hatása a magyarországi építészetben a 19. század végén) ugyancsak a keleti művészet magyarországi hatásainak egy-egy példáját elemzi.

A tizennyolc tanulmányt százhúsz, eddig közöletlen kép és fotó illusztrálja. A tanulmányok nyelve főként angol (13), de német (2), olasz (2) és francia (1) írások is szerepelnek figyelembe véve az adott téma várható olvasóközönségét.

Letölthető különlenyomatok:

Beatrix Mecsi: One of the Earliest Paintings of Hungary: Mural Fragments from the Visegrád Decanal Church

Tibor Rostás: Die Franziskanerkirche von Pozsega

Zsombor Jékely: Painted Chancels in Parish Churches – Aristocratic Patronage in Hungary during the Reign of King Sigismund (1387–1437)

Ferenc Veress: Scultori italiani nella corte del re Mattia Corvino (1458-1490)

Iván Szántó: The Royal and the Popular in Early Safavid Art

Júlia Bara: “Regnavit Alexander et mortuus est.” The 1744 Funeral Ceremony of Sándor Károlyi and its Art Historical Aspects

Katalin Simon: The Iconostasis of the Greek Catholic Church in Szerencs