A Fiatal Művészettörténészek Konferenciái 2007-ben kezdődtek, és napjainkra határokon átnyúló együttműködésként biztosítják a lehetőséget a művészettörténészek új generációi számára a tudományos közvélemény előtti bemutatkozásra. A 2011-es marosvásárhelyi, sorrendben harmadik FMK utolsó napi kirándulásán Tóth Károly Hódmezővásárhelyt, Raffay Endre pedig Pécset javasolta a következő, magyarországi helyszínen megrendezendő konferencia vendéglátó városaként. A lehető legszélesebb fiatal kutató réteg számára biztosítható lehetőséget szem előtt tartva a konferencia helyszínének és időpontjának megbontása mellett döntöttünk. 2013. október 11-13. között Hódmezővásárhelyen a CentrArt Egyesület tagsága számára Tóth Károly szervezett konferenciát. A felhíváson és nyilvános jelentkezésen alapuló, sorrendben IV. pécsi FMK-ra két héttel később került sor Raffay Endre, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Művészettörténet és Művészetelmélet tanszék tanszékvezetőjének meghívása alapján. A konferencia díszvendége Dr. Sisa József, az MTA BTK Művészettörténeti Intézet igazgatója volt, a megnyitón rajta kívül Dr. Lakner Tamás, a Művészeti Kar dékánja is köszöntötte a résztvevőket. A konferenciára végzett egyetemi hallgatók, mesteri hallgatók, doktoranduszok és fiatal kutatók jelentkeztek művészettörténeti kutatásaik új eredményeivel. A konferenciasorozat történetében először tapasztaltunk túljelentkezést, végül negyvenkét fő részére tudtunk előadási lehetőséget biztosítani. A konferencia két napja alatt párhuzamos szekciókban zajlottak az előadások, amelyek összeválogatásánál tematikai és korszakhatár nélkül, de a fogadó város művészettörténeti jelentőségére tekintettel múzeumi és műemlékvédelmi, a szervező egyetem profiljához kapcsolódóan pedig a kortárs művészeti kérdéseket tárgyalókat helyeztünk előtérbe. A kötet címét adó idézettel Janus Pannoniusra, a humanizmus korának jeles pécsi püspökére kívántunk emlékezni. Az elhangzott előadások közül kerültek ki ennek a kötetnek a tanulmányai, amelyek betekintést engednek a művészettörténészek feltörekvő generációjának kutatói érdeklődésébe, szemléletébe és mód- szertanába. A tanulmányok jól tükrözik az erdélyi és magyarországi művészettörténeti érdeklődés hasonlóságait és eltéréseit. Az elmúlt fél évezred történelmi eseményeinek pusztításából az erdélyi országrészben a mai magyarországinál nagyobb mértékben maradtak fenn középkori emlékek, amely az ezzel kapcsolatos kutatások területi elosztásában is megmutatkozik. A századforduló időszakába, a historizmus, a szecesszió, és a korai modernizmus témájába vágó kutatások jól jelzik a napjainkra politikailag széttöredezett Monarchia magyar építészetnek minőségi és mennyiségi gazdagságát. A budapesti Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum 1989-es megalapításával Magyarországon a régióban elsőként jött létre erős nemzetközi kontextust teremtő gyűjteményen alapuló kortárs művészeti múzeum, amelynek nemzetközileg is ismert gyűjteménye egyedülálló alapot képez a társadalomkritikus művészettel kapcsolatos hazai kutatások számára. A magyarországi egyetemekről kikerült fiatal művészettörténészek kortárs művészet iránti kitüntetett érdeklődése megmutatkozott a konferencia utolsó szekciójában is, amelynek eredményei egyben a kötet utolsó nagyobb egységét is képezik. A pécsi Fiatal Művészettörténészek konferenciájának előadásai és az azok alapján szerkesztett tanulmánykötet egyaránt jól jelzi a magyar művészettörténet még feltáratlan területeit, s az ezekben egyéni tudományos érdeklődésük mellett a szakmai fejlődés lehetőségét észlelő fiatal kollégák munkáját.

Letölthető különlenyomatok:

Rostás Tibor: Graeco opere – görög modorban II. A veszprémi „Gizella-kápolna” és a lékai várkápolna 13. századi falképei, 9.

Kovács Gergely: A felvinci református templom italobizánci stílusú falképei, 33.